Beszédében Markó Béla kifejtette, a romániai magyarság az elmúlt tizennyolc esztendő alatt sok mindent elért. Példaként említette a magyar helységnévtáblákat, az anyanyelv-használat jogát, a marosvásárhelyi Bolyai gimnázium és más erdélyi iskolák magyar középiskolává válását, valamint az aradi Szabadság-szobor köztérre állítását. Ugyanakkor arra figyelmeztetett: tovább kell lépni, folytatni kell a küzdelmet, mindaddig, amíg a romániai magyarság eléri céljait. – Ma is vannak hamis prófáták, akik azt hirdetik, az ígéret földje van itt: szemtelen hazugság ez!
Tovább kell menni, együtt, mert jövőt csak együtt lehet teremteni, csak együtt lehet a “szekeret a kátyúból kiemelni”, csak így lehet megfelelő módon alakítani a romániai magyarság sorsát. “Egymásra vagyunk utalva” - szögezte le Markó Béla, hangoztatva, hogy például a Székelyföldön leadott vagy le nem adott szavazat Erdély szórványvidékein is hatással lehet a magyarság ottani választási esélyeire, és fordítva. – Egy Székelyföldön le nem adott szavazat, valahol a szórványban fáj valakinek, egy szórványban leadott szavazat, lehet, Székelyföldön szerez meg egy mandátumot: nekünk nem lehet külön menni, nem lehet megosztottnak lenni továbbra sem – mutatott rá Markó Béla, aki egyben tarthatatlannak nevezte, hogy a magyarság helyi közösségeinek a dolgaiban mindig Bukarestben döntenek, legyen szó egy iskolaigazgató kinevezéséről, egy óvoda létrehozásáról, egy helyi bekötőút megépítéséről. – Erdély felnőtt, Székelyföld felnőtt, közösségeink felnőttek, amelyek el tudják dönteni, mit kell tenniük – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor kettős minőségében - ügyvezető elnökként és székelyföldi jelöltként –, az „egyenes beszéd” jegyében tolmácsolta üzenetét a kolozsvári kampánynyitón. „18 év hosszú idő. Ez alatt sok mindent megtanultunk, de egy dolgot nagyon: másra, mint önmagunkra, nem számíthatunk. Megtanultuk azt, hogy amit mi nem végzünk el, azt senki más nem végzi el helyettünk, és megtanultuk azt is, hogy a mi céljainkért csak azok fognak küzdeni, akiket közösségünk a parlamentbe, az önkormányzatokba küld, oda, ahol a döntéseket meghozzák” – szögezte le beszédében az ügyvezető elnök, aki továbbá azt is hozzáfűzte, hogy 1990-ben Marosvásárhelyen, egy gyógyszertárra elhelyezett magyar felirat miatt a város lángba borult. 2008-ban már szabadon énekelhetjük himnuszunkat, magyarul beszélhetünk a közhivatalokban, a kormányzati intézményekben, a parlamentben.
Kelemen Hunor azt is hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok megszerzéséhez vezető út nem volt akadálymentes, de az az út, amelyen a romániai magyarságnak és az RMDSZ-nek együtt kell tovább haladnia, az eddiginél hosszabb lesz.
A szatmári jelöltek
